A baleseti sérülések vagy fejlődési rendellenségek következtében elveszett funkciók helyreállítása rendkívül finom műtéti technikát és speciális szaktudást igényel, hogy a kéz struktúráinak rekonstrukciója, az ín, ér és idegképletek, az ízület és a csont rendszere összehangoltan újra egészségesen működhessen.

Kinek ajánljuk, mikor forduljon orvoshoz?

  • kéz megfelelő használatát gátló betegségben szenvedő gyerekek és felnőttek számára
  • Az ujjak időszakos, vagy állandó zsibbadása esetén
  • az ujjak különböző fokban létrejövő hajlított helyzetű elgörbülése esetén
  • Csuklón, kézen előforduló gömbszerű duzzanat esetén
  • alagút szindrómában szenvedőknek
  • Görbült ujjak, Dupuytren kontraktura esetén
  • Kézen lévő fejlődési rendellenességek esetén
  • A gyermekkori rögzült hüvelykujjnál
  • A pattanó ujj jelenség esetén

Alagút szindróma

Alagút szindrómák ott fordulnak elő, ahol a végtagban futó idegek nyomás alá kerülhetnek. Ez a nyomás az ideg ellátási területétől és funkciójától függően különböző tünetekben nyilvánulhat meg.

Leggyakrabban előforduló megnyilvánulása, hogy a csukló és a könyök tájon lévő idegek összenyomatása által kialakuló tünet együttessel találkozunk.

Ennek tünete a hüvelyk, mutató, és középső ujj időszakos, vagy állandó zsibbadása. A betegség kezdeti szakaszában ez a panasz a csukló feszítésekor jelentkezik csak, majd elmúlik. Amennyiben a csukló duzzanatot előidéző állapot nem szűnik meg, a zsibbadás állandóan érezhető, mely miatt a tapintás érzés, és a kéz fogókészsége, funkciója romlik.

A könyök belső oldalán kialakuló idegleszorítás esetén a kisujjon, és részben a gyűrűs ujjon jelentkezik a zsibbadás. A kéz finom mozgásaiért felelős tenyéri kis izmok beidegzését is ez az ideg végzi, így gyakrabban fordul elő az ujjak finom mozgásainak a zavara. A kiváltó októl függően a panaszok lehetnek időlegesek. Elhanyagolt esetben állandósul az ujjak zsibbadása és a kéz ügyetlensége.

A felső végtagon előfordulhat egyéb alagút szindróma is, de a nyaki gerinc elváltozásai is hasonló tüneteket produkálhatnak. Mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, mert időben elkezdett kezeléssel a folyamat gyakran műtét nélkül is gyógyítható. Mivel különböző betegségek hasonló tüneteket produkálhatnak, nagyon fontos a betegség pontos diagnosztizálása, mert a terápia csak akkor vezethet eredményre, ha a megfelelő elváltozást kezeljük. A korábbi diagnosztikában az ENG, EMG vizsgálat volt az egyedüli lehetőség, manapság a fájdalommentes ultrahang vizsgálat is megfelelő mértékben mutatja meg az elváltozás helyét.

Mi történik a beavatkozás során?

A beavatkozás célja a kellemetlen zsibbadás, érzéskiesés, esetleg fájdalom és mozgáskorlátozottság megszűntetése. Az elhelyezkedéstől függően a beavatkozás helyi, vagy általános érzéstelenítésben, gyakran vértelenségben történik. Így tudjuk biztosítani a melléksérülések elkerülését és a helyi nyomást okozó tényező teljes megszűntetését. Bár nem nagy műtétről van szó, de a környezetben futó ér-ideg-ín képletek sérülésének elkerülése céljából érdemes kézsebészhez fordulni. A műtétnek számos apró trükkje van, ami lényegesen befolyásolja a későbbi eredményt.

Dupuytren kontraktura

A Dupuytren kontraktura a tenyéri kötőszövetes hálózatának nem tisztázott eredetű megvastagodása, zsugorodása.

Az elváltozás következmény az ujjak különböző fokban létrejövő hajlított helyzetű elgörbülése. Gyakran a kisujj sugarában fordul elő. Elhanyagolt esetben olyan mértékű lehet, hogy az érintett sugár teljesen kiesik a mozgásból. A folyamat kezdetben kisfokú fájdalommal jár, ami a később elmúlik. Eleinte a tenyérben vaskos csomók, kötegek tapinthatók, melyek előre nem megmondható sebességgel behúzzák hajlított helyzetbe az érintett ujjat, vagy ujjakat.

Fontos tudni, hogy az elváltozás nem érinti a hajlító inakat, és a behúzó kötegek eltávolítása után teljes funkció érhető el. A kötegek oldása indokolt, ha az érintett ujj nyújtása a tenyér szintjéig már nem vihető ki.

Az elváltozás fokától és a páciens igényeitől függően több fajta megoldás létezik. Az ellátás célja, az ujjak zsugorodásának megakadályozása, vagy a már hajlított helyzetben rögzült ujjak kiegyenesítése, a kéz mozgásfunkciójának visszaadása.

Mi történik a beavatkozás során?

A műtét lényege az ujjakat hajlított helyzetben rögzítő aponeurosis lehetőség szerinti teljes eltávolítása. A műtét ideje 1-3 óra is lehet, és kiterjedése az elváltozás nagyságától függ. Teljes mozgás a műtét után sem érhető el minden esetben.

A betegség és a páciens állapotától függően szóba jöhet a behúzó kötegek kis metszésből történő megszakítása. Ezzel lényeges funkciójavulás érhető el, de a kötegek kiirtása nem. 15-20 perces beavatkozás, helyi érzéstelenítésben elvégezhető, kis megterheléssel jár, gyors funkciójavulás várható. Kiújulás esetén ismételhető.

Fejlődési rendellenességek a kézen

Öröklött tényezők vagy a terhesség alatt ért behatások, kóros körülmények miatt különböző fajta fejlődési rendellenességek fordulhatnak elő a végtagokon. Ez szorítkozhat számbeli variációra, tehát több, vagy kevesebb ujja van a gyermeknek. Lehet méretbeli változás, vagyis kisebbek vagy nagyobbak az ujjai a szokásosnál. De lehet a kettő kombinációja is. Előfordul, hogy a méhen belül képződő szálak szorítanak le végtag részeket és az így képződött heg a lefűződési barázda okoz deformitásokat.

A végtag fejlődési anomáliákhoz gyakran társul egyéb szervi fejlődési rendellenességgel is, ezért érdemes teljes kivizsgálást végezni, aminek leggyorsabb és legegyszerűbb módja az ultrahangos vizsgálat. A végtag fejlődési rendellenességek megjelenési formája és variációja számtalan.

Megoldásuk is minden páciensnél egyénre szabott. A lefűződési barázdák okozta deformitás azonnali megoldást igényel, mert a gyermek növekedése során a barázdától távoli részek sorvadása fokozódik. Az egyéb okból kialakult deformitásokat általában az egy éves kor elérése után szoktuk rekonstruálni. Ha összetett rendellenességről van szó, több műtétre van szükség, amiket lehetőleg az iskolába menetel előtt igyekszünk elvégezni. A beavatkozások célja az elváltozások megszüntetése, vagy mértékének csökkentése, a funkció, vagy esztétikai látvány javítása, helyre állítása.

Mi történik a beavatkozás során?

A műtét ideális időpontja a gyermekkor. Általában egy éves korban kezdjük, de az elváltozástól függően ez lehet akár néhány hónapos kor is. A teljes rekonstrukciót igyekszünk az iskolába menetel előtt befejezni. A felnőttkori rekonstrukciók egyéni elbírálás alá esnek, eredményük általában a gyermekkorihoz mérten csekély.

Csuklón, kézen előforduló gömbszerű duzzanat (Ganglion)

A ganglion szóval általában a csukló ízületből kiinduló duzzanatot értjük, az elváltozásnak a köznyelvben nincs megfelelője, csak leírni lehet.

Leggyakrabban a csukló feszítő oldalán fordul elő, ritkábban a hajlítón, és még ritkábban az ujjak alapperci barázdájának tenyéri oldalán, esetleg a feszítő oldalon, a végpercen. Közös jellemzőjük, hogy az ízület vagy az ínhüvely meggyengült részeinek kiboltosulása okozza a jelenséget. Előfordul a csukló feszítő oldalán, hogy az elváltozás mögött a feszítő ín hüvelyeinek a gyulladása, duzzanata áll. Az elhelyezkedéstől és októl függően az általuk okozott panaszok is különfélék. Mozgáskorlátozottság, spontán, vagy terheléskor jelentkező fájdalom és a teljes fájdalmatlanság, vagy ezek kombinációja lehet a tünet együttes.

Általában elmondható, hogy a ganglionok eltávolítása nem kötelező, helyileg és a szervezet egészét nézve maradandó károsodást általában nem okoznak. Mindig a beteg panaszai alapján történik a műtéti indikáció felállítása.

A gyermekkorban előforduló ganglionok ritkán okoznak panaszt, sokszor orvosi beavatkozás nélkül elmúlnak, felszívódnak. Kisdedkorban az ujjak tövénél észleljük leggyakrabban, azonban a felnőttekéhez képest ebben a korban semmilyen panaszt nem okoz, és szinte mindig magától elmúlik.

Mi történik a beavatkozás során?

A beavatkozás célja a mozgáskorlátozottság és fájdalom megszüntetése. Felnőtt korban esztétikai indokok is szerepelnek a műtéti beavatkozás hátterében. Az elhelyezkedéstől függően a beavatkozás helyi, vagy általános érzéstelenítésben, gyakran vértelenségben történik. Gyermekkorban a képletek kicsisége miatt a műtétet altatásban és vértelenségben végezzük. Így tudjuk biztosítani a melléksérülések elkerülését és a ganglion teljes eltávolítását. Bár nem nagy műtétről van szó, de a környezetben futó ér-ideg-ín képletek sérülésének elkerülése céljából érdemes kézsebészhez fordulni. A műtétnek számos apró trükkje van, ami lényegesen befolyásolja a későbbi eredményt.

A gyermekkori rögzült hüvelykujj

A gyermekkori rögzült hüvelykujj elnevezés abból ered, hogy a hülyekujj csecsemő vagy kisded korban hajlított helyzetben rögzül.

Ritkán előfordul, hogy nyújtott helyzetben áll az ujj.

A felnőttkori pattanó ujj jelenséggel szemben, gyermekkorban a hüvelykujj általában nem mozdul a hajlított helyzetből. Emiatt a klasszikus pattanó ujj jelenség sem észlelhető. Az elváltozás oka, hogy a hüvelykujj alapperci barázdája magasságában lévő ínhüvely szájadékon a hajlító ín nem tud keresztül csúszni. (Nem fér át a lyukon.) Ez lehet az ín megvastagodása, vagy az ínhüvely beszűkülése miatt.

Gyermekkori rögzült hüvelykujj esetén gyakran tapasztalható a hajlító ín megvastagodása az ínhüvely szájadék magasságában. Nagyon fontos az elváltozás korai megoldása, mert a rögzült ujj miatt az izületi tok és a bőr is zsugorodik. A gyermek hamar megszokja, hogy hajlított hüvelykujj mellett használja a kezét, ezért a szülők általában nem tudják pontosan megmondani a folyamat kezdetét.

Az elváltozás általában egyoldali, de ritkán kétoldali is lehet.

Mi történik a beavatkozás során?

A beavatkozás célja a mozgáskorlátozottság megszűntetése. Gyermekkorban a képletek kicsisége miatt a műtétet altatásban és vértelenségben végezzük. Így tudjuk biztosítani a melléksérülések elkerülését. Az ínhüvely szájadékot bemetsszük, ezáltal a kaput szélesre tárjuk és a hajlító ín szabad csúszását biztosítjuk. Természetesen vigyázni kell az itt futó ér-ideg képletek sérülésmentességére.

A pattanó ujj jelenség

Pattanó ujj esetén az érintett ujj mozgása egy fájdalmas pattanás után folytatható csak tovább. Gyakran hajlított helyzetben rögzül az ujj, és ebből a nyújtás egy erős feszítéssel indítható el, amit minden alkalommal fájdalom kíséri.

Egy idő után a páciens már nem meri behajlítani az ujját, mert tudja, hogy a nyújtás nem lesz kellemes. Az elváltozás oka, hogy a tenyéri barázda magasságában lévő ínhüvely szájadékon a hajlító ín nem tud keresztül csúszni. (Nem fér át a lyukon.) Ez lehet az ín megvastagodása, vagy az ínhüvely beszűkülése miatt. Az érintett képletek duzzanatának csökkentése megoldhatja a problémát, de az is előfordulhat, hogy a duzzanat oly mértékben fokozódik, hogy teljesen leáll az érintett ujj mozgása.

A beavatkozás célja a fájdalom és a mozgáskorlátozottság megszűntetése. Helyi érzéstelenítésben történik a műtét. Az ínhüvely szájadékot bemetsszük, ezáltal a kaput szélesre tárjuk és a hajlító ín szabad csúszását biztosítjuk. Természetesen vigyázni kell az itt futó ér-ideg képletek sérülésmentességére.